A munka világa

Szenes György-Sárik Zoltán

Vitaindító "A munka világa" szekció munkájához

A VII. Nevelésügyi Kongresszus is foglalkozott a munka világa és a szakképzés témájával. A szekcióban azt szeretnénk körüljárni, hogy melyek azok a főbb tényezők, amelyek kapcsolatot teremtenek a közoktatás, a szakképzés és a munka világa között.

A gazdaság szereplői gyakran hangoztatják, hogy az iskola nem elégíti ki a munkaerőpiac igényeit.

E témában az alábbi kérdésekre célszerű válaszolni:

  • a gazdaság meg tudja-e fogalmazni elvárásait a fiatal munkavállalókkal szemben?
  • a gazdaság milyen munkaerő-piaci előrejelzéseket tud adni rövidtávra, középtávra és hosszútávra?
  • mi a feladata az iskolarendszerű szakképzésnek?
  • az iskola meg tud-e felelni a gazdálkodó szervek elvárásainak?
  • képes-e az iskola munkahelyre kész szakembert kibocsátani?
  • felnőttképzés és a munka világának a kapcsolata
  • iskolarendszerű szakképzés (szakközépiskola, szakiskola) és a gazdaság kapcsolata
  • közoktatás és az iskolarendszerű szakképzés kapcsolata

A fenti kérdések megvitatásához néhány gondolatot teszünk közzé.

Sokszor hangzik el a munkáltatók részéről kritikai hang a fiatal pályakezdő szakemberek felkészültségéről. Sorolják azokat a hiányosságokat, amelyek miatt nehezen tudják teljes értékű munkaerőként foglalkoztatni őket. Egyértelművé kell tennünk, hogy az iskola soha nem tud egy adott munkahelyre kész szakembert képezni, ez nem is lehet feladata. Olyan fiatalokat kell kibocsátani az iskolából, akik jó szakmai alapismeretekkel rendelkeznek, amelyekre a változó munkahelyi ismeretek ráépíthetőek. Meg kell tanítani a fiatalokat tanulni, hogy képesek legyenek a változó körülményekhez alkalmazkodni, képesek legyenek képezni magukat. A munkaerő-piaci előrejelzések megbízhatatlanok, a képzési ciklusra (3-6 év) nem tudnak prognózist mondani. Az iskolarendszerű szakképzés az azonnali igényeket nem tudja kielégíteni. Ezért az iskolának és a gazdaság szereplőinek meg kell egyezniük abban, hogy mit várak el egymástól. Mi az iskola feladat és mi a gazdálkodó szerveké az iskolarendszer szakképzésben és a pályakezdő fiatalok képzésében?

A jövőben a gazdaság szereplőinek az eddiginél nagyobb szerepet kell kapnia és vállalnia a szakmai képzésben, elsősorban a gyakorlati képzésben. A szakmai felkészítésben, a vizsgáztatásban az iskola szerepe és felelőssége azonban nem vitatható.

Végig kell gondolnunk, hogy a szakiskolában és a szakközépiskolában milyen képzési struktúrában lehet a legeredményesebb a közismereti és a szakmai képzésünk.

A következő évek feladata egy rugalmas, átlátható és átjárható szakképzési rendszer kialakítása a szakmunkásképzéstől a technikusképzésen és a felsőfokú szakképzésen át egészen a felsőoktatás mindhárom szintjéig. Ki kell alakítani az iskolarendszerű szakképzés, a felnőttoktatás és a felnőttképzés egymást kiegészítő rendszerét.

Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), valamint a vizsgáztatás a tapasztalatok alapján módosításra szorul. Iskolarendszerben célszerű csak azokat a szakképesítéseket oktatni, amely a szakmacsoportra legjellemzőbb, legfontosabb ismereteket tartalmazzák. Ezeket szakmai elemzésekkel lehet meghatározni. A többi szakképesítést pedig a felnőttképzés keretében lehetne elsajátítani.

Az OKJ szerinti vizsgáztatás bonyolult, időigényes, túldimenzionált. Egyszerűsíteni kellene, meggondolandó egy olyan vizsgarendszer kifejlesztése, amelyben a vizsgázó egy komplex feladat megoldásával tudja bizonyítani, hogy birtokában van azoknak a kompetenciáknak, amelyekkel egy pályakezdő szakembernek rendelkeznie kell.

A fenti vitaindítóban csak felvillantottunk néhány megoldandó feladatot a közoktatás a szakképzés és a munka világa kapcsolatának témájában.

Szekciónkban ezekre szeretnénk megvitatni és javaslatot tenni a változtatás irányára.

Budapest, 2011. április