A pedagógus

Falus Iván

Vitaindító

A pedagógus továbbképzés témakör

A VII. Nevelésügyi Kongresszus pedagógus-továbbképzésre vonatkozó ajánlása elsősorban a közoktatási intézményrendszer igényeinek határozottabb figyelembe vételére tett javaslatot. A fejlesztési pályázatok esetében a szélesebb, színesebb kínálat megjelenésére, a képzésválasztásban nagyobb intézményi szabadság érvényesítésére hívta fel a figyelmet. Az ajánlás javaslattal élt arra vonatkozóan is, hogy a pedagógusok teljesítményértékelésébe épüljön be a pedagógus- továbbképzésen szerzett ismeretek felhasználásának értékelése.

Az elmúlt három évben történt-e érdemi változás a pedagógus-továbbképzés területén?

A VII. Nevelésügyi Kongresszus óta eltelt időszakban két alkalommal is módosult a pedagógus-továbbképzést meghatározó kormányrendelet. Érdemi, tartalmi változást a pedagógus-továbbképzések szabályozásában a 2009. évi módosítás jelentett. A jogszabály módosítását megelőzően az oktatási tárca a pedagógus-továbbképzési rendszer fejlesztési lehetőségeinek végiggondolására munkacsoportot hozott létre, amely elemezte és értékelte a pedagógus-továbbképzési rendszer működését, és javaslatokat fogalmazott meg a módosítás tartalmát illetően.

A szakértői csoport munkájára azért volt nagy szükség, mert a pedagógus-továbbképzési rendszer működéséről, beválásáról utoljára a Pedagógus-továbbképzési Központ végzett országos reprezentatív felmérést 2002-2003-ban (a kutatást Liskó Ilona, Nagy Mária és Polinszky Márta végezte).  Ilyen irányú vizsgálatra azóta sem került sor.

Melyek voltak a szakértői munkacsoport legfontosabb megállapításai?

A szakértők a pedagógus-továbbképzési rendszer működésének erényei, erősségei közé sorolták, hogy jogszabály garantálja a hétévenkénti továbbképzés lehetőségét, az állam forrást biztosít a továbbképzésen való részvételhez, és akkreditált programok állnak rendelkezésre. Jó eleme a továbbképzési rendszernek, hogy a szakvizsgák, ill. azzal egyenértékű képzések további szakképesítéshez juttatják a résztvevőt, így a továbbképzés kötődik a fizetési, előmeneteli rendszerhez. A szakvizsga rendszere segíti a pedagógus mobilitását. A fejlesztési programokban jelentős számú, általában a modernizációt szolgáló továbbképzési program került kidolgozásra. A programkínálat bőséges. A „piac” a megújuló oktatási és pedagógiai kérdésekre gyorsan reagál.

Ugyanakkor a pedagógus-továbbképzési rendszer működésének gyengeségei, hiányai között említették, hogy az állam által biztosított forrás évről-évre csökken, és megoszlik a felsőoktatás által szervezett képzés (szakvizsga, szakirányú továbbképzés, újabb diploma megszerzése) és tanfolyami továbbképzés között. A kistelepülések pedagógusai hátrányban vannak a továbbképzés igénybevételét illetően. Nem ellenőrzött a képzés megvalósulása, nincs biztosíték a minőség tekintetében sem. A továbbképzések utógondozása, eredményességük és intézményi hatásuk mérése, értékelése megoldatlan. A vezetők továbbképzése szabályozatlan, és hiányzik a kínálatból. Az önképzés során elsajátított kompetenciákat nem ismeri el a rendszer. A pedagógiai program, továbbképzési program és a beiskolázásai terv összhangjának hiányára is rámutattak. Probléma, hogy az uniós programok gyakorta „felülírják” az intézményi tervezést. Jelentéktelen a fenntartói érdekeltség a rendszerben. A szakmai, metodikai (szakmódszertani) továbbképzések kínálata szegényes. A 30 órás programok túlsúlya jellemző, a továbbképzési formák nem alkalmazkodnak a megváltozott igényekhez. Az információkhoz való hozzáférés korlátozott, nem felhasználóbarát.

A kritikai megállapítások közül mely felvetésekre adott választ a szabályozás?

A módosítás tartalmi kérdésekre, a továbbképzés szervezésének kérdéseire, és a továbbképzések ellenőrzésének átalakítására terjedt ki.

 

A módosítás leglényegesebb eleme volt, hogy lehetővé tette rugalmasabb képzési formák megjelenését:

  • a pedagógus-továbbképzés a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. 44/A. §-ában meghatározott részismereti képzéssel is teljesíthető,
  • a pedagógus-továbbképzés teljesítésébe az önképzés is beszámítható,
  • a pedagógus-továbbképzés teljesíthető uniós programban résztvevők tapasztalatainak továbbadásával,(jó gyakorlatok átvétele - átadása),
  • a pedagógus-továbbképzés teljesítésébe a pedagógus-továbbképzésben résztvevő előadók esetében a képzési idő továbbképzésként beszámít,
  • a pedagógus-továbbképzés teljesítésébe a harminc óránál rövidebb képzés is beszámítható, amennyiben a képzési idő legalább az öt órát eléri,
  • kutatásban, gyakornoki felkészítésben való részvétellel is teljesíthető a továbbképzés,
  • teljesíthető továbbképzés mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek kipróbálásával és bemutatásával (pl. bemutató óra),
  • teljesíthető továbbképzés szaktanácsadói tevékenység keretében, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel,
  • Európai Számítógép-használói Jogosítvány: ECDL vagy ECDL Select elvégzését igazoló okirat megszerzésével is teljesíthető a továbbképzési kötelezettség.

Új tartalmi elemként megjelent a szakmai megújító képzés fogalma. A szakmai megújító képzés nem új továbbképzési forma, olyan továbbképzés, amelynek az a feladata, hogy hozzájáruljon a pedagógus alapképzésben megszerzett ismereteinek és jártasságainak megújításához. Teljesíthető további oklevél megszerzésével, nyelvi továbbképzéssel, a felsőoktatási intézmények vagy partnereik által szervezett képzésekkel.

A vezetők továbbképzésére vonatkozóan tartalmi szigorítást írt elő a jogszabály. Az intézményvezetők az állami támogatásokat csak akkor vehetik igénybe, ha olyan továbbképzésben vesznek részt, amely a vezetői munkájuk ellátását támogatja.

A továbbképzések szervezését érintő változások elsősorban a felhasználóbarát működést célozták(pl. elektronikus nyilvántartás és engedélyezés, akkreditációs eljárás szabályainak egyszerűsítése.).

A továbbképzések ellenőrzésének kérdésében is történt elmozdulás, bővült a fenntartó ellenőrzési lehetősége. Értékelési szemponttá vált a továbbképzési program és a nevelési- pedagógiai program összhangjának vizsgálata. A programokról készült felhasználói értékeléseket kötelező nyilvánosságra hozni.

Vannak olyan kérdések, amelyek állandóan felmerülnek, amikor a pedagógus-továbbképzésről beszélünk, gondolkodunk.

E kérdések közül sorakoztatunk föl néhányat - a teljesség igénye nélkül- annak érdekében, hogy a konferencia részvevői kifejthessék véleményüket az elmúlt három évben történt változásokról, és természetesen a várható átalakításokról is.

Mit gondolunk arról, hogy:

  • Kell-e intézményesített kapcsolat a pedagógusok előmeneteli rendszere és a továbbképzés között?
  • Milyen módon kapcsolható össze a pedagógusok teljesítményének értékelése és a pedagógus-továbbképzésen szerzett ismeretek felhasználása?
  • Nem kellene-e jobban összehangolni a pedagógusképzés és -továbbképzés struktúráit, tartalmait, módszereit?
  • Milyen szerepet tudnak vállalni a pedagógusképző intézmények a pedagógusok továbbképzésében?
  • Helyes-e, hogy szabályozott körülmények között részt vállalnak felnőttképzési vállalkozások is a pedagógusok fejlesztésében?
  • Átalakításra szorulnak-e az akkreditációs eljárások?
  • Szükséges- e rendszerszerű, szervezett adatszolgáltatás a képzések tartalmi és finanszírozási adatairól?
  • Megoldott-e a továbbképzési programok engedélyezése során a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjának vizsgálata?
  • Kidolgozottak-e a programok felhasználói értékelésének módszerei?
  • Elég hangsúlyt helyez-e a kialakított működés a programok ellenőrzésére, értékelésére és az eredmények visszacsatolására?

A felsoroltak csupán ízelítőt kínálnak azoknak a rendszerszintű kérdéseknek a sorából, amelyekre átgondolt válaszokat szükséges adni ahhoz, hogy szakszerű javaslatokat fogalmazhassunk meg a továbbképzési rendszer további működtetéséhez.

    

Mit tudunk tehát a további tervekről?

A szekció munkája során fontos lenne szót váltani a pedagógus életpálya-modellben megjelenő továbbképzési- és szakvizsga kötelezettség jövőbeni szerepéről, valamint a pedagógus életpálya által felvázolt - a pedagógus-továbbképzési rendszert érintő - elképzelésekről.

Az ismert törvénykoncepció által felvázolt elképzelések legfontosabb elemei a következők:

  • indokolt a kötelező továbbképzési rendszer további fenntartása,
  • a tervezett pályamodell egyes szakaszai szakvizsgához kötik a pedagógus előmenetelét,
  • a szakvizsga-felkészítés kizárólag pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményben folyhat, követelményeit jogszabály határozná meg,
  • a pályamodellben megjelölt egyes fokozatok elérésének feltétele a minősítés során előírt továbbképzés teljesítése,
  • javasolt a továbbképzések akkreditációjának szigorítása,
  • a továbbképzések szakmai ellenőrzését a felsőoktatási intézmények oktatói, a Pedagógus Kamara által delegált mesterpedagógusok, kutató tanárok végeznék,
  • az életpálya elején elsősorban módszertani, a későbbiekben inkább tananyaghoz kötődő, és szemléletformáló továbbképzések teljesítése ajánlott.

Úgy gondoljuk, hogy a javaslatok által felvázolt irány jól értelmezhető. Beszéljünk ezekről, vitassuk meg a „pedagógus” szekcióban. Várjuk Önöket!