Üzenet írása
2  1  >> 
2012. augusztus 14. 20:26
CSAK EGY BIZTOS A KÖZNEVELÉSBEN: A BIZONYTALANSÁG



Rendszerváltás az oktatásban



A kezdő lépések



"A múltat végleg eltörölni"



Néhány nap van hátra addig az időpontig, 2012. szeptember 1-jéig, amikor megkezdődik az új tanítási év. Ez a tanítási év alapvetően más lesz, mint az elmúlt évtizedekben bármelyik, arra való tekintettel, hogy a közoktatás rendszerét felváltja a köznevelés rendszere. Ez a névváltoztatás nem tekinthető formainak, figyelemmel arra, hogy minden új, minden más lesz ahhoz képest, mint amilyen az elmúlt évtizedekben volt. Nem csupán 1993-hoz képest következik be radikális változás.

1993. az az év, amelyben az országgyűlés elfogadta a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt. A változás régebbre nyúlik vissza, egészen 1985-ig, amikor az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény deklarálta az iskolák szakmai önállóságát, kizárta a miniszter közvetlen beavatkozási jogát az oktatási intézmények életébe, megteremtette az intézményválasztás szabadságát, beleszólási jogot engedett a szülőknek és a tanulóknak az intézményi életbe.

A 2011. december 19-én elfogadott nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény olyan irányítási szervezet felépítési rendszert vezetett be, amelyre nehéz példát találni a modern Európában. Míg ugyanis az Európai Unióban kifejezett cél a döntések decentralizálása, az intézményi jogosítványok bővítése, addig a köznevelés rendszerének filozófiája éppen ellenkező irányú. Az átalakítás középpontjában az állam szerepének maximális kiterjesztése áll a rendszer minden elemére. Ehhez igazodóan a másik célkitűzés nemcsak az intézményi döntési jogosultságok legszélesebb körű csökkentése, hanem magának az önálló intézményeknek a megszüntetése is.



A leplezett kormányzati szándékok



Napjainkra azonban csak a kitűzött cél egyik része teljesült: a közoktatás rendszerének szétverése. A köznevelés rendszerének felépítése és elindítása azonban nem fejeződött be. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a közel egy éve tartó előkészítő időszak alatt számtalanszor megváltoztak azok az elképzelések, amelyek szerint a kormányzat az új rendszert fel kívánta építeni. Valójában napjainkig nem tisztázott számos kérdés, így mindenekelőtt a települési önkormányzatok szerepe és a köznevelési intézmények léte, működése, az intézményi döntéshozatal keretei. Az önkormányzatok kiszorítását az oktatásszervezésből, az intézményi önállóság felszámolását nem lehetett egy lépésben az érdekeltek tudomására hozni. Ezért fokozatosan adagolta a kormányzat azokat az elképzeléseit, amellyel minden szereplőt kiszorított az államon kívül a neveléssel-oktatással összefüggő feladatok megtervezéséből, végrehajtásából.

A kormány a decemberben elfogadott köznevelési törvénnyel csupán tesztelte az érintetteket. A decemberben elfogadott törvény a szeptemberben előzetesen ismertté vált koncepcióhoz képest radikális szigorításokat fogalmazott meg. Ezek között kiemelkedő az önkormányzati rendszer szinte teljes kiszorítása a nevelés és oktatás tervezési, szervezési feladataiból. A megjelent törvény azonban megőrizte az intézményi önállóság látszatát. A megszületett törvény ezért nem fedi a kormány valóságos szándékát, a totális államosítást és az intézményi önállóság teljes felszámolását. Ez megállapítható abból a törvénymódosításból, amelyet 2012. július 12-én fogadott el az országgyűlés. Miután a tanítás szabadságának megszüntetése nem váltott ki „kezelhetetlen” ellenállást, hozzá lehetett látni a decemberi törvény „liberális” maradványainak felszámolásához.
2012. március 31. 13:59
Helyszíni tudósítás 14. 15-kor a Berzsenyi Gimnáziumból

Csaknem 200 regisztrált tag meghatalmazásával mintegy 80 személy kimondta az Agóra Oktatási Kerekasztal megalakítását. A "nyílt fórum" konszenzusra törekedve 2013 szeptember elsején átfogó, társadalmi egyetértést kiváltó és hosszú távon működőképes - akár alternatívákban is gazdag - oktatáspolitikai stratégiával kívánja megkínálni a 2014-es választásokra készülő közéletet.

Az Agórának személyek a tagjai, munkatársai, saját felelősségükkel vesznek részt a közös gondolkodási folyamatban.

Terjedelmes, ám konstruktív, toleráns vitában fogadták el a fórum "házszabályát", melyben a konszenzus keresése mellett a kisebbségi álláspontokat is visszatükrözi.

Az Agora működésének alapelve a személyesség tisztelete mellett a résztvevők közti teljes szimmetria vállalása, egyelőre nincsenek előterjesztések, a hozzászólási időket szigorú szabályok (ön)korlátozzák.

E tudósítás írásakor még tart az első igazán tartalmakkal foglalkozó napirendi pont vitája: csoportmunkában gyűjtik majd össze a résztvevők a konszenszusért, élénkebb társadalmi részvételért, nyilvánosságért kiáltó problémákat-témákat-értékeket. A munkacsoportok vélhetően csíráját képezik az elemző-kidolgozó munka következő fázisainak.

Szegedtől Sármellékig 26 évtől 75-ig vannak/vagyunk jelen: óvodapedagógusok, közoktatásban, szakképzésben, ÁMK-ban dolgozó pedagógusok, kultúraközvetítők, az utóbbi évtizedek innovációinak, elemzéseinek fontos szereplői.